További névnapok ezen a napon:

augusztus 15.

Nagyboldogasszony

Szűz Mária mennybevételének napja, az egyik legfontosabb Mária-ünnep. Magyarországon különös tisztelet övezi, mivel Szent István király ezen a napon ajánlotta fel az országot a Szűzanyának. A néphagyományban ez egy kiemelt dologtiltó nap az asszonyok számára, valamint a gyógynövények és virágok megszentelésének ideje. A természet erejének teljességét és a termékenységet ünneplik ezen a napon.

Hagyományok

  • Nagyboldogasszony napjának egyik legszebb szokása a virágszentelés. Az asszonyok ezen a napon a mezőkön és kertekben gyűjtött legszebb virágokból és gyógyfüvekből csokrot kötöttek, amit elvittek a templomba megszenteltetni. Ez a szentelt csokor, a "Mária ágya", a ház legfőbb védelmezőjévé vált. A szárított növényeket füstölőként használták vihar, betegség vagy rontás ellen, a haldokló kezébe adták, és a csecsemő ágyába is tettek belőle, hogy megóvja a betegségektől.
  • A népi kalendárium a Nagyboldogasszony (aug. 15.) és a Kisasszony (szept. 8.) közötti időszakot a "két asszony közének" nevezi. Ezt az időszakot különleges mágikus erővel ruházták fel. Úgy tartották, hogy az ekkor ültetett tyúkok jobban tojnak, és a kotlósok is több csibét keltenek ki. Az időjárását viszont változékony, szeszélyes időnek tartották, ami tükrözi a természet nyárból őszbe fordulását.