További névnapok ezen a napon:

július 2.

Sarlós Boldogasszony

A katolikus egyházban Szűz Mária és Erzsébet találkozásának ünnepe. A néphagyományban a név ("sarlós") egyértelműen az aratáshoz köti ezt a napot. Míg Péter-Pál a kaszával dolgozó férfiak ünnepe volt, Sarlós Boldogasszony napja az aratásban segédkező, sarlóval dolgozó asszonyok és lányok kiemelt napja. Ekkor kezdődött az aratás női munkaszakasza: a rendrakás és a kévébe kötés.

Hagyományok

  • Ezen a napon az asszonyok ünnepélyesen kivonultak a gabonaföldekre, hogy megkezdjék a munkájukat. Míg a férfiak kaszával vágták a rendet, a nők sarlóval gyűjtötték össze a levágott gabonát, és kévékbe kötötték. Az első kévéből gyakran koszorút fontak, amit a gazdaasszony a fején vitt haza. Ezt az aratókoszorút nagy becsben tartották, a házban a szentkép alá helyezték, és mágikus erőt tulajdonítottak neki: a magjait a következő évi vetőmag közé keverték a bőséges termés reményében, és a beteg jószágoknak is adtak belőle gyógyítás céljából.
  • Sarlós Boldogasszony napja a gyógynövények gyűjtésének is fontos időpontja volt. A hiedelem szerint az ezen a napon szedett füvek különleges gyógyító erővel bírtak. A templomokban szokás volt a mezei virágokból és gyógynövényekből font csokrok megszentelése is. Ezt a virágcsokrot később a házban őrizték, és füstölőként használták betegségek, rontás vagy természeti csapások elhárítására.