További névnapok ezen a napon:

november 11.

Márton napja

Szent Márton püspök ünnepe a gazdasági év végét jelző, egyik legjelentősebb őszi esemény. Ez a nap a bőség, a dínomdánom és az újbor kóstolásának ideje, az adventi böjtöt megelőző utolsó nagy ünnep, egyfajta "kis farsang". Ekkor zárult le a paraszti év, a cselédek ekkor kapták meg a bérüket, és ekkor dőlt el a sorsuk a következő esztendőre. A naphoz fűződő szokások a télre való felkészülésről, a termés megünnepléséről és az időjárás jóslásáról szólnak.

Hagyományok

  • A legismertebb Márton-napi szokás a bőséges liba- vagy lúdételek fogyasztása. A legenda szerint Szent Márton, amikor püspökké akarták választani, szerénységből egy libaólban próbált elrejtőzni, de az állatok gágogása elárulta őt. A népi regula pedig úgy tartja: "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." Ezen a napon zárult le a paraszti gazdasági év, a cselédek ekkor kapták meg a bérüket, amihez gyakran egy liba is járt, így a lakoma a jól végzett munka jutalma is volt.
  • Márton napjára forrt ki az azévi újbor. A nap a borászok számára is fontos ünnep volt, ekkor kóstolták meg először a termést. A mondás szerint: "A bornak Szent Márton a bírája." A jó hangulatú kóstolás és a libalakoma elválaszthatatlanul összetartoztak, megünnepelve a szüreti munka gyümölcsét.
  • Márton napja fontos időjárásjósló nap volt. Az egyik legismertebb regula szerint: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán, kemény tél lesz." A "fehér ló" a havat, a "barna ló" a fagyott, száraz földet jelenti. Emellett a sült liba mellcsontjából is jósoltak: ha a csont fehér és hosszú volt, havas, hosszú télre számítottak, ha pedig barna és rövid, akkor enyhe, latyakos télre.
  • A legismertebb legenda szerint, amikor a nép Mártont szerénysége és jósága miatt püspökké akarta választani, ő tiltakozott a magas méltóság ellen, és egy libaólban próbált elrejtőzni. A ludak azonban hangos gágogásukkal elárulták a rejtekhelyét, így a nép akarata érvényesült, és Márton püspök lett. A néphagyomány ezt a történetet tekinti a Márton-napi lúdlakoma egyik eredetének, mintegy "büntetésként" az áruló szárnyasok számára.