További névnapok ezen a napon:

november 30.

András napja

Szent András apostol napja az egyházi év kezdetét, advent első napjának hírnökét jelöli. A néphagyományban azonban ennél sokkal fontosabb szerepe van: ez az év legjelentősebb házasság- és szerelemjósló napja. Az András-éjt megelőző este a lányok számtalan mágikus praktikával próbálták kifürkészni jövendőbelijük kilétét.

Hagyományok

  • Az egyik legelterjedtebb András-napi jóslási forma az ólomöntés volt. A lányok ólmot (vagy ennek hiányában viaszt) olvasztottak, majd hideg vízzel teli edénybe öntötték. A hirtelen megszilárduló fém különféle alakzatokat vett fel. Ezeket a formákat a gyertya fényénél a falra vetítve próbálták értelmezni, hogy a jövendőbeli vőlegény foglalkozására (pl. csizma - csizmadiát, kalapács - kovácsot) vagy nevének kezdőbetűjére következtessenek.
  • A lányok kis papírcetlikre felírták a számukra szóba jöhető fiúk nevét, majd ezeket a cetliket nyers gombócokba gyúrták. Amikor a víz felforrt, beledobták a gombócokat, és feszülten várták, melyik jön fel elsőként a víz felszínére. A hiedelem szerint amelyik gombóc legelőször felbukkant, az rejtette a leendő férj nevét.
  • Számos egyéb praktika is élt ezen a napon. A lányok gyakran böjtöltek, hogy megálmodják a jövendőbelijüket. Ehhez egy férfi ruhaneműt (nadrágot, inget) tettek a párnájuk alá. Elterjedt volt a "disznóól-rugdosás" is: a lány ahányat rúgott az ól ajtaján, és ahányat röfögött a disznó, annyi év múlva ment férjhez. A házba bevitt szalma- vagy fadarabok száma, vagy a kerítéslécek megszámolása is mind a jövő kifürkészését szolgálta.