További névnapok ezen a napon:

szeptember 29.

Szent Mihály napja

Mihály arkangyal ünnepe a gazdasági év egyik legfontosabb fordulópontja, a pásztorok és a jószágtartás ünnepe. Ezen a napon ért véget a legeltetési időszak, ekkor hajtották be az állatokat a téli szálláshelyükre. A nap a pásztorok elszámoltatásának, a bérek kifizetésének és az új szerződések megkötésének ideje volt. Emellett az őszi lakodalmak időszakának, a "kisfarsangnak" a kezdetét is jelentette.

Hagyományok

  • Szent Mihály napja volt a "pásztorelválasztó" nap. A legelőről hazatérő pásztorok (gulyások, csikósok, juhászok) ezen a napon adtak számot a gazdáknak az általuk nyáron át őrzött jószágról. Elszámoltak a szaporulattal és az esetleges veszteségekkel, majd megkapták bérüket. Ez a nap a pásztorok szerződésének végét is jelentette, így aki akart, más gazdához szegődhetett a következő évre. A számadást gyakran nagy vásárok és mulatságok kísérték.
  • A Szent Mihály napjától Katalin napjáig (november 25.) tartó időszakot nevezték kisfarsangnak. Mivel az őszi mezőgazdasági munkák nagyja ekkorra befejeződött, és a termést betakarították, ez az időszak volt a legalkalmasabb a lakodalmak, bálok és mulatságok megrendezésére. A kisfarsang a falusi közösségek legvidámabb, legmozgalmasabb társasági időszaka volt a téli hónapok előtt.
  • A Szent Mihály-napi időjárásból a tél keménységére és a következő évi bortermésre is jósoltak. Azt tartották, ha ezen a napon dörög az ég, akkor szép, enyhe ősz, de havas tél várható, és a bortermés is kiváló lesz. A "Szent Mihály lova deres, behozza a telet" mondás arra utal, hogy ha a reggeli dér már megcsípi a tájat, akkor a tél korán köszönt be.