Kinek a névnapját keresed?

Mozgó Ünnepek 2026-ban

Húsvét, Pünkösd és az összes egyházi ünnep időpontja 2026-ben

A mozgó ünnepek dátuma évről évre változik, hiszen a húsvét időpontjához igazodnak. 2026-ban a húsvétvasárnap dátuma április 5., a pünkösdvasárnap pedig május 24.. Az összes többi egyházi ünnep — a Nagypéntek, a Húsvéthétfő, az Áldozócsütörtök és a Pünkösdhétfő — mind ehhez képest kerül kiszámításra.

április 5.

Húsvétvasárnap

A kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadásának napja, amely a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik. A vallási tartalom mellett a természet újjászületésének, a tavasz sötétség feletti győzelmének ősi, pogány kori ünnepe is. A néphagyományban a megtisztulás, a termékenységvarázslás és az élet diadalának legfontosabb időszaka, amelyhez rendkívül gazdag szokáskör kapcsolódik a barkaszenteléstől a tojásfestésen át a locsolkodásig.

Hagyományok

  • A tojás az élet, az újjászületés és a termékenység egyetemes és ősi szimbóluma. A húsvéti tojásfestés, a "tojásírás" hagyománya a lányok és asszonyok feladata volt, amely nagy kézügyességet és türelmet igényelt. A viasszal írt, hagymalével és más növényi anyagokkal festett, vagy karcolt minták nem csupán díszítmények, hanem szimbolikus jelentéssel bíró jelek, amelyek védelmet, termékenységet, szerelmet közvetítettek. A hímestojás a locsolásért cserébe adott ajándék, a szeretet, a tisztelet és a természet tavaszi bőségének legszebb kifejezője volt.
Tudj meg mindent erről az ünnepről » Több infó »
február 17.

Húshagyókedd

A farsangi időszak utolsó, csúcsponti napja, a nagyböjtöt megelőző féktelen mulatságok, a bőséges evés-ivás és a télűzés legfontosabb napja. Ez a "farsang farka", amikor a közösség még egy utolsó nagyot mulatott, mielőtt a bűnbánat és a lemondás negyvennapos időszaka elkezdődött volna. A zajos, álarcos felvonulások célja a tél jelképes eltemetése és a tavasz mágikus előcsalogatása volt.

Hagyományok

  • A farsang csúcspontja a tél elűzését célzó, zajos, álarcos felvonulás volt. Ennek leghíresebb példája a mohácsi busójárás, ahol ijesztő, faragott álarcot és birkabőrt viselő busók kolomppal, kereplővel űzik el a telet jelképező gonoszt. A farsangi mulatságok a természet megújulását, a tavasz győzelmét voltak hivatottak mágikusan elősegíteni.
Tudj meg mindent erről az ünnepről » Több infó »
február 18.

Hamvazószerda

A nagyböjt első napja, a farsangi vidámság végét jelző bűnbánati nap. A templomban az előző évi barka hamujával jelölik meg a hívek homlokát, emlékeztetve őket az elmúlásra. Ezzel egy 40 napos testi-lelki megtisztulási időszak veszi kezdetét.

Tudj meg mindent erről az ünnepről » Több infó »
március 29.

Virágvasárnap

A húsvét előtti vasárnap, Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A néphagyományban a tavaszi zöld ágak, a barka szentelésének napja, amelynek mágikus védő erőt tulajdonítottak.

Hagyományok

  • Virágvasárnap a templomban barkaágakat szenteltek, amelyek a pálmaágakat helyettesítették. A szentelt barka az egyik legfontosabb mágikus tárggyá vált a paraszti háztartásban. A szentkép mögé tűzve megvédte a házat a villámcsapástól és a gonosztól. Füstjével gyógyítottak, lenyelve a torokfájást mulasztotta el, és a tavaszi vetéskor a földbe is szúrtak belőle egy ágat a jó termés érdekében.
Tudj meg mindent erről az ünnepről » Több infó »
április 6.

Húsvéthétfő

Húsvét másnapja, a magyar néphagyományban a locsolkodás és a hímestojás-ajándékozás napja. Az egyik legvidámabb tavaszi ünnep, amely a termékenységvarázslás ősi rítusaira vezethető vissza.

Hagyományok

  • A tojás az élet, az újjászületés és a termékenység egyetemes és ősi szimbóluma. A húsvéti tojásfestés, a "tojásírás" hagyománya a lányok és asszonyok feladata volt, amely nagy kézügyességet és türelmet igényelt. A viasszal írt, hagymalével és más növényi anyagokkal festett, vagy karcolt minták nem csupán díszítmények, hanem szimbolikus jelentéssel bíró jelek, amelyek védelmet, termékenységet, szerelmet közvetítettek. A hímestojás a locsolásért cserébe adott ajándék, a szeretet, a tisztelet és a természet tavaszi bőségének legszebb kifejezője volt.
  • A húsvéthétfői locsolkodás egy ősi termékenységvarázsló rítusból ered, amelynek középpontjában a víz tisztító és megújító ereje áll. A fiúk és legények régen vödörszámra hordott, hideg kútvízzel öntötték le a lányokat, hogy azok a következő évben "el ne hervadjanak", szépek, egészségesek és termékenyek legyenek. Ez a rituális "öntözés" a természet tavaszi megújulásának mágikus elősegítése volt. A lányok a locsolásért cserébe hímestojást adtak, ami az élet és a termékenység szimbóluma, valamint étellel-itallal kínálták a locsolókat. A szokás ma is él, bár a vödör vizet felváltotta a szelídebb kölnivíz.
Tudj meg mindent erről az ünnepről » Több infó »
május 24.

Pünkösdvasárnap

A Húsvét utáni ötvenedik nap, a Szentlélek eljövetelének és az egyház születésének ünnepe. A néphagyományban a tavasz végének és a nyár kezdetének ünnepe, a párválasztás, a zöldágazás és a pünkösdi királyválasztás ideje. A természet ilyenkor van ereje teljében, ezt a termékenységet és bőséget ünnepelték a pünkösdi szokásokkal, amelyek a közösség összetartozását is erősítették.

Hagyományok

  • Pünkösdkor a falu legényei különféle ügyességi versenyeken (lovaglás, birkózás, bothúzás) mérték össze erejüket. A győztes lett a "pünkösdi király", aki egy évig különleges kiváltságokat élvezett: minden lakodalomba, mulatságba hivatalos volt, és a fogyasztását a közösség fizette. Ezzel párhuzamosan a lányok a legszebb, legkisebb kislányt választották meg "pünkösdi királynénak", akit énekszóval házról házra vittek, ahol termékenységet és bőséget jósolt, cserébe adományokat kaptak.
Tudj meg mindent erről az ünnepről » Több infó »
Mikor van húsvét 2026-ban?

2026-ban a húsvétvasárnap dátuma április 5.. A húsvét dátuma minden évben változik: az első tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtölte utáni vasárnapra esik a Gergely-naptár szerint.

Mikor van pünkösd 2026-ban?

2026-ban a pünkösdvasárnap dátuma május 24.. A pünkösd húsvéttól számított 49 napra, azaz 7 héttel utána esik.

Hogyan számítják ki a mozgó ünnepek dátumát?

A mozgó ünnepek a húsvétvasárnap időpontjához képest kerülnek kiszámításra. A Virágvasárnap pl. 7 nappal előtte, a Nagypéntek 2 nappal előtte, a Húsvéthétfő 1 nappal utána, az Áldozócsütörtök 39 nappal utána, a Pünkösd pedig 49 nappal utána van.

Melyek a mozgó ünnepek Magyarországon?

Magyarországon a következő mozgó ünnepeket tartják számon: Virágvasárnap (húsvét előtti vasárnap), Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvétvasárnap, Húsvéthétfő, Áldozócsütörtök (Mennybemenetel, húsvét utáni 39. nap), Pünkösdvasárnap és Pünkösdhétfő. A Nagypéntek és a Húsvéthétfő munkaszüneti nap Magyarországon.