Jeles Napok | nevnapok.hu

Újév napja (január 1.)

Az év legelső napja a néphagyományban különleges mágikus erővel bírt. Nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egyfajta szimbolikus kapu, amelyen átlépve az emberek a jövő évet igyekeztek kedvezően befolyásolni. Az analógiás mágia elve alapján a hiedelemvilág szerint az e napon végzett cselekedetek, elfogyasztott ételek, de még a tiltások betartása is meghatározó erővel hatott az egész elkövetkező esztendőre. A cél a bőség, a szerencse és az egészség bevonzása, valamint a bajok és ártalmak távol tartása volt.

Vízkereszt (Háromkirályok) (január 6.)

A karácsonyi ünnepkör hivatalos zárónapja, amely a keresztény liturgiában két fontos bibliai eseményre emlékezik: Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban, valamint a napkeleti bölcsek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatására. A néphagyományban ez a nap a karácsonyfa lebontásának és a farsangi időszak kezdetének is az időpontja, egyfajta átmenetet képezve a csendes, befelé forduló ünnep és a közelgő, zajos, vidám mulatságok között.

Vince napja (január 22.)

Szent Vince a szőlőművesek, borászok és vincellérek védőszentje, így ez a nap a bortermelő vidékeken kiemelt jelentőséggel bírt. A hagyomány szerint Vince napjának időjárása döntő befolyással van a közelgő szüret minőségére és mennyiségére. A gazdák figyelték az időt, és különféle mágikus praktikákkal, például a "Vincevessző" hajtatásával, vagy a szőlőtőkék borral való "megitatásával" igyekeztek kifürkészni a jövőt és biztosítani a bőséges termést.

Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)

A keresztény hit szerint ezen a napon Gábriel angyal hírül adta Szűz Máriának, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja. A néphagyományban a fogantatás szent ünnepe szorosan összefonódott a természet tavaszi megújulásával és termékenységével. Ezt a napot tartották a legalkalmasabbnak a gyümölcsfák oltására és szemzésére, mert a vallási esemény mágikus ereje biztosította a sikeres "fogantatást" a növények világában is.

Szent György napja (április 24.)

A népi kalendáriumban az igazi tavasz kezdetét jelző, kiemelkedő jelentőségű nap. A sárkányölő Szent György a legenda szerint a gonoszt győzte le, a néphagyományban pedig a tél feletti diadal szimbóluma lett. Ez a nap a pásztorok és a jószágtartó gazdák legfontosabb ünnepe, az állatok első kihajtásának és a legeltetési időszak kezdetének időpontja. A napot és különösen az azt megelőző éjszakát erős mágikus erővel ruházták fel, ezért számos rontáselhárító és termékenységvarázsló szertartás kapcsolódik hozzá.

Szentiván-éj (Keresztelő Szent János napja) (június 24.)

Az év legrövidebb éjszakája, a nyári napforduló ünnepe, amely a kereszténység felvétele után Keresztelő Szent János napjával fonódott össze. A néphagyományban ez az éjszaka az év legmágikusabb, legtitokzatosabb időszaka, amikor a hiedelem szerint a természetfeletti erők – tündérek, boszorkányok – a legaktívabbak, és a földi és a túlvilági világ közötti határok elvékonyodnak. A misztériumokkal átszőtt éjszaka a tűz, a szerelem, a termékenység, a rituális megtisztulás és a gyógyítás nagy ünnepe.

Szent István napja (Az új kenyér ünnepe) (augusztus 20.)

Az államalapító Szent István király ünnepe, Magyarország nemzeti és alkotmányos ünnepe. A történelmi és vallási jelentőség mellett a néphagyományban szorosan összefonódott az aratási ciklus lezárásával és az új termésből készült első kenyér megszentelésével. Ezen a napon az államiság, a kereszténység és a földművelő ember munkájának gyümölcse találkozik. A nap a hálaadás, a bőség és a magyarság összetartozásának legfőbb szimbóluma.

Márton napja (november 11.)

Szent Márton püspök ünnepe a gazdasági év végét jelző, egyik legjelentősebb őszi esemény. Ez a nap a bőség, a dínomdánom és az újbor kóstolásának ideje, az adventi böjtöt megelőző utolsó nagy ünnep, egyfajta "kis farsang". Ekkor zárult le a paraszti év, a cselédek ekkor kapták meg a bérüket, és ekkor dőlt el a sorsuk a következő esztendőre. A naphoz fűződő szokások a télre való felkészülésről, a termés megünnepléséről és az időjárás jóslásáról szólnak.

Luca napja (december 13.)

Az év egyik leghíresebb és hagyományokban leggazdagabb napja, amely a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája volt. Emiatt a sötétséghez, a boszorkányokhoz és a gonosz erők ármánykodásához kötődött, miközben neve (Luca, a lux, azaz fény szóból) éppen a fényhozót jelenti. Ez a kettősség teszi különösen misztikussá. A naphoz számos boszorkányűző, termékenységvarázsló, szerelmi- és időjárásjósló szokás kapcsolódik, amelyekkel az emberek a jövőt próbálták kifürkészni és a gonoszt távol tartani.

Karácsony (Szenteste) (december 24.)

Jézus születésének előestéje, a karácsonyi ünnepkör legszentebb és legmeghittebb napja. A keresztény ünnep mellett a téli napfordulóhoz kapcsolódó, ősi pogány fényünnepek hagyományait is magában hordozza. A néphagyományban ez az este különleges mágikus erővel bírt, amikor a sötétség és a fény harca a tetőpontjára ér. A család jövő évi sorsát ilyenkor igyekeztek kedvezően befolyásolni; a szigorú böjt, a közös vacsora rituáléi, a hiedelmek és a szertartások mind a bőséget, az egészséget és a család sérthetetlen összetartozását szolgálták.